Valencia

Végre eljutottam ide is. Hogy miért végre? Mert eddig mindig csak a kikötőt láttam. Viszont azt nem szeretem. Egy igazi nagy kikötő, messze a várostól - gyalogosan a negyven fokban nincs kedve az embernek battyogni sehova. Most a lényeg. Megkérdeztem a hoteligazgatót, hogy elmehetek-e kirándulásra? Mire a válasz: természetesen. (Hm. Nemhiába muzsikálok annyi horvát számot). Reggel korán kelés, már az átlagomhoz képest. Egy kis szöszölés, majd reggeli, amit ugye nem szoktam... És... És.. És. Irány a busz.

Az első megálló az új városrészben található. Kiszáradt folyómedret alakítottak át hatalmas parkká, ahova különböző létesítményeket építettek. Hogy mik ezek, azt sajna nem tudom. Mindent én sem tudhatok. Rövid séta, aztán irány a busz.

 Bejutottunk az óvárosba.

A piac. Hm. Egy kicsit otthon éreztem magam. 

A pénzváltó...

 Vendéglátóipari egység, ahol valamilyen helyi üdítőt ittunk. Aminek a nevét nem tudom.

Végezetül - de nem utolsó sorban - a katedrális.

Egy kis városi séta.

Hát ennyi...